Az éj enyhe, a csillagok szikráznak, az utcalámpa lágy narancssárga fénnyel világítja meg a szobámat, én pedig kinyitom az ablakot, nehogy kint rekedjen bármi ezekből a szépségekből. Az éjszaka most nem magányt hoz, hanem békét és a boldogság ígéretét, én pedig csendben könyöklöm az ablakpárkányon és vizslatom a holdat, az embereket és az érzelmeim sokaságát. Megjött a tavasz.
Sokan sokféleképp jellemzik a tavaszt, idén például a legnagyobb jellemzője a nemléte volt otthon, de itt igazán nem lehet mondani, hogy nincs. Egyik nap verőfény, a másik nap dézsa. A hozzám legközelebbi patak duzzasztója tisztes mennyiségű vízzel és hozzá sok-sok decibellel árasztja el a környéket. A környéki földeken megkezdődött a szántás-vetés-ültetés, aminek a velejáró aromája belengi az egész várost. A ruhatáramból száműztem a téli cuccokat, no meg a papucsot, úgyhogy mostmár zokni segéderővel segítem a takarítónéni munkáját. Hát nem is tudom, mit kezdene nélkülem :)
Belekezdtem a szigorlatra való készülésbe, úgyhogy újra el kell ásnom magam a papírhalmok alatt, pedig alig bírok magammal, hormonjaim Bruinen patakjához megérkeztek a tavasz Fekete Lovasai, úgyhogy Elrond parancsára megáradt minden, alig lehet kordában tartani. Mindárt itt a május és nem a vitorlás tanfolyamra készülök menni, hanem az egyetemre újabb adag jegyzetért...
De azért ne csak panaszkodjam, sikerült beruháznom egy bőr sportcipőre és néhány új zoknira. A kettő nagyon zsír kölcsönhatással van egymásra: úgy csúsznak mint állat. A minap nekilendítettem a biciklimet, hogy munkába induljak, majd egy gyönyörű mozdulattal kiléptem a cipőmből az úttesten. Csak egy kicsit éreztem magam hülyének :)
A fogyókúrát is folytatom rendületlen, amit nagyban segít, hogy Dr. Csontot nézek az étkezések alatt, amitől garantáltan elmegy minden étvágyam: félig megrohadt hullák, cseppfolyóssá vált szövetek, kukacok és bogarak minden mennyiségben, plusz még beszélgetnek, sőt! áradoznak róla. Nyami!
Az olasz étkekkel is egyre jobban megismerkedem: például megfigyeltem, hogy a lejárat után még pár napig semmi bajuk, majd egyik napról a másikra penészhad lepi el őket még akkor is, ha nem bontottam fel a védőgázos csomagolást. Nagyon érdekes. A másik dolog, hogy itt csak úgy lehet húst venni, hogy aznap lejár. A leárazott húsok azok, amik tegnap jártak le. Nem mintha engem zavarna, mármint megeszem, ha még nincs szaga meg minden, de ha ez otthon történne, az ÁNTSZ bezárna minden boltot Olaszországban. Tegnap találtam egy olyat, ami holnap jár le, egészen meglepődtem rajta. Gyorsan meg is vettem :)
Rólam ennyit. Peace, love, freedom, happyness!
